Formailag tökéletes

Csontos János és Csermely Péter átfogó cikkben veszik sorra, mi mindent tesz, tervez a Fidesz a következő választási kampány megnyeréséért. Az írás deklarált célja, hogy bemutassa, a Fidesz igenis koncepciózus, profi módon tervezi meg kommunikációját.

Kérdéses persze, hogy érdemes volt-e ennyi energiát ölni ebbe az elemzésbe; hiszen azt azért nehéz lenne elvitatni, hogy az egységes kommunikáció kifejezetten erőssége a fiatal demokratáknak. Az erős központi irányításnak mindenképpen megvan az a hozadéka, hogy nem kell tartani attól a különnyilatkozat-áradattól, amely az MSZP, illetve az SZDSZ életének (bár teljesen más okokból) szerves részét képezi, és amely nem kevés fejfájásnak forrása. Érdekes ugyanakkor, hogy a két publicista kritikátlanul átveszi a párt azon állítását, mely szerint a népszavazási kampány is egyértelmű siker lett volna. A népszavazási kampány többek között azt mutatatta meg, hogy a profi kommunikáció önmagában nem elég a sikerhez.

A Fidesz a politikai vitákban leginkább úgy szeret részt venni, hogy politikai ellenfeleinek erkölcsi vagy politikai illegitimációját próbálja bizonygatni; konkrét, megfogható állítások helyett inkább csak nemet mond mindenre. A baloldali-libárlis kormány - hogy csak néhányat idézzünk a rendszeresen visszatérő szófordulatok között - nem bírják az emberek bizalmát, semmibe veszik a nép akaratát, külföldi érdekeket szolgálnak ki, nem képviselik elég határozottan a nemzeti érdekeket. Hogy mit kellene csinálni, az csak nagyon ritkán fogalmazódik meg.

Apróság, de remek példa, hogy amikor a karácsonyi ünnepek előtt ingyenes volt a parkolás a fővárosban, a fővárosi ellenzék azzal kontrázott, hogy akkor a tömegközlekedés is legyen ingyenes, mintha az államnak módjában állna polgárait bármivel is megajándékozni, amit nem tőlük kapott. Ez elég jelentős bevételkiesést jelentett volna a BKV-nak. A bérletek, jegyek árának emelését rendre elfogadhatatlannak tartják; ugyanakkor folyamatosan panaszkodnak a tömegközlekedés színvonala miatt. Nyilvánvaló, hogy mindezt nem lehet egyszerre; ugyanakkor mégsem tesznek javaslatot mondjuk a BKV ellenőrzési módszereinek racionalizálására sem, ami pénzbe nem kerülne, mégis növelhetné a bevételeket.

Az elemzésből kiderül az is: a Fidesz abban bízik, hogy a közvélemény előbb-utóbb rájön: a szocialisták hangzatos szlogenei mögött nincsen semmi. Ha viszont a közvélemény ilyen éleslátással rendelkezik, akkor a kampánytechnikák további finomítása helyett most már a Fidesz is igazán előállhatna a saját, az utóbbi, lassan két évben már nyilván elég alaposan kiérlelt koncepciójával.