Showdown

Ma Orbán Viktor is részt vesz a következő, 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló megbeszélésen. Az eseménynek alighanem elsősorban taktikai jelentősége van.

Gyurcsány Ferenc nem követte el Medgyessy Péter hibáját; nem mint volt miniszterelnököt hívta meg magához Orbán Viktort. Medgyessy ezzel annak idején gyakorlatilag elismerte Orbánnak azt a pártok fölötti szerepét, amit az maga vett magára; Orbán most Dávid Ibolya, Kuncze Gábor és Hiller István mellett mint egy negyedik pártelnök lesz jelen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként; a felvetett téma pedig nagyon is konkrét. Gyurcsány Ferenc a mai találkozón így feltétlenül lépéselőnyben van, Orbán pedig - eddigi viselkedésével - várhatóan önmagát szigetelte el erre a találkozóra. A többi pártelnök közül egy sem lesz, amelyiket a szövetségesének tekinthetne. Hiller és Kuncze viszonya mostanában hangsúlyozottan példamutatóan jó; Dávid Ibolya számára ez egy kiváló lehetőség arra, hogy bizonyítsa: képes a napi csatározásokon felülemelkedő, józan, higgadt politikusként viselkedni. Orbán szokott paternalizmusával készül a mai napra:

Sőt, amikor jómagam töltöttem be a miniszterelnöki feladatokat, illetve láttam el ezt a munkát, akkor magam is meghívtam az előző miniszterelnököt, sőt, Boross Péterrel is rendszeresen konzultáltam, tehát én azt hiszem, hogy nincs magyarázkodnivalóm a meghívás elfogadása ügyében. Az lenne furcsa, hogyha kellő indok nélkül nemet mondtunk volna. Most mit várok a találkozótól? Nyilván oka van annak, hogy a miniszterelnök úr hívott bennünket, valószínűleg kíváncsi a véleményünkre, talán néhány tanácsot is szívesen fogadna, hogy hogyan és miképpen tegye meg az előttünk álló egy esztendőben azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeknek a gyümölcse majd 2007 és 2013 között érhetne majd be. Én a magam részéről szívesen adok tanácsot, szívesen mondom el a javaslataimat, és bízom abban, hogy aztán ebből kormányzati döntések is lesznek majd.

(Forrás: Hir Tv)

Semmiképpen sem a konstruktív tárgyalásra készülő pártelnök szavai ezek; sokkal inkább a bölcs, sokat tapasztalt, megkerülhetetlen súlyú államférfié. Pedig Orbánnak ezt a lapot ma nem osztják le; nem lesz olyan résztvevője a találkozónak, aki ebben támogatni akarná. Alighanem súlyos hátrány számára az is, hogy az utóbbi években kifejezetten ügyelt arra, hogy soha nem mutatkozzon egyenrangúnak a nála egyenrangúakkal: afféle árnyékminiszterelnöki pózt öltött magára. A Parlamentet pedig egyszerűen nem tekintette méltónak arra, hogy ott szerepeljen, részt vegyen az ottani munkában. Ma csak veszíthet, ha nem képes szerepet vállalni; nagyon erősen kétséges, hogy erre képes lesz-e.

Végezetül érdekes egy pillantást vetni a találkozó jobboldali sajtóban való reflexiójára is; mai vezércikkében a Magyar Nemzet is ezzel a találkozóval foglalkozik. Szerető Szabolcs szemlátomást nem tudott megbirkózni a témával: legfontosabb mondanivalója, hogy Gyurcsány átveszi Orbán politizálási stílusát, ami rá is fér a szocialistákra, tekintettel arra, hogy Medgyessy Péter minden szabályát felrúgta a politikai párbeszédnek. A zavaros szótömeg aligha éri el egy vezércikk színvonalát, de ez nem is fontos. A cikk valódi jelentősége az volt, hogy a Magyar Nemzet ismét használhatta a "kis magyar Hodorkovszkij" jelzőt Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Kár, hogy ez sem jelent semmit.