Már megint ezek a víziók

Lehet persze, hogy Újhelyi Istvánt sokkolja Kerényi Imre militáns hangvétele; én személy szerint azért annyira nem vagyok meglepve. Az egész ciklus alatti hisztérikus durcipolitizálás, Orbán Viktor excentrikus politikai viselkedése (nemrég alighanem a Parlament címét is a telefonkönyvből kellett kinéznie, most meg nem múlik el valami nap, hogy nem mondana valami akkora okosságot, amitől elhomályosodik az ülésterem) mind mind azt sugallták, hogy annyira nem elégedetlen a legutóbbi választási stratégiával, hogy változtatni akarna. Feltehetően arra gondol, hogy a tuti protestszavazók - tehát akiknek mindegy, hogy kire szavaznak, csak a mindenkori kormányt akarják elküldeni a fészkes fenébe - most az ő oldalán lesznek, így, ha sikerül fenntartani vagy legalábbis újjáéleszteni a tavalyi tömeghangulatot, akkor minden frankó, és kormányon van a Fidesz - végre-valahára tökegyedül.

Szép gondolatmenet, nagy kérdés persze, hogy mennyire reális. A négy évvel ezelőtti tömeghisztéria mögött ugyanis egy milliárdos kormányzati kommunikációs kampány is ott volt; másrészt pedig nagy kérdés, hogy az emberek meddig tudnak folyamatos hisztériában élni. Elég sok idő van még a választásokig ahhoz, hogy az emberek meggyőzhetőek legyenek arról, hogy talán most a stabilitás mégse lenne annyira rossz ötlet.

Pláne, ha a habzó szájú szekció ilyen mértékig előtérbe kerül. Kövér László folyamatos - vagy mit folyamatos, egyáltalán - szerepeltetése még sose hozott igazán szavazatokat; a forradalmi hangvételre sem biztos, hogy még mindig vevő mindenki. Azért már lement egy sikertelen népszavazás, egy elég bágyadt uniós szavazás; mindezek nem azt sugallják, hogy a nép mindig, minden körülmények között kritikátlanul zúdul Orbán nyomában.

Kerényi, ha nem nyernek, forradalmat akarna csinálni. A Magyar Nemzet a választások után a fák közül elősereglő kokárdás hadakról vízionált. Egy Erzsébet hídi tüntetés volt a max, amit ez a radikális jobboldal ki tudott magából izzadni - és akkor sem kaptak érte érdemrendet, a rendőrség tette a dolgát, ahogy kell. A nép meg csak nézte.

- Mit nevet? - szólt rá idegesen a rendőr.

- Arra gondoltam, hogy nagyapám örök időkre megszüntette a bennszülöttek testi fenyítését. És én önt, Mr. Greenwood, Almira főterén akasztás előtt rinocéroszbőr korbáccsal addig veretem, amíg nem mondja el százszor, hogy: "Szegény elmebeteg!"

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány