???

Nagyjából ezt hozta a hétvégi EU döntés, amikor feltételesen (hangsúlyoznám ezt az utolsó szót) 2005. októberére tűzte ki a csatlakozási tárgyalások megkeztését Törökországgal. Emlékezzünk, a törökök már akkor megkezdték a felzárkózást, és a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérelmezését, amikor a szocialista országok elképzelhetetlennek tartották, hogy valaha a Szovjetunión kívül más létforma létezni fog. És most ki hol van? Nem, Törökország nem a Szovjetunió érdekeltsége, ellenben ugyanott van, ahol negyven éve.

Most mindenki eljátssza, hogy Ciprus a fő kérdés, még az illetékes kormányfők is rájátszottak erre, mikor "szóváltásba keveredtek", de ez persze csak a felszín. Ciprus EU tag, teljesen mindegy, hogy Törökország mit ismer el belőle, mit nem (főleg, ha ők is EU tagok lesznek: Török-Ciprus az EU része lesz így is, úgy is...). Viszont azt, hogy hogyan fogjuk (hahh, de fellengzősen hangzik, fogalmazzunk úgy: fogja Franciaország és Németország elsősorban) elviselni (gazdasági értelemben) azt a bevándorlás-áradatot, amely már most is eléggé szignifikáns ahhoz, hogy képet adjon a jövőről.

Tehát a rettegés erősödik, hogy mi sül ki belőle, azt majd meglátjuk... olyan öt év múlva.